Az Élet az osztó…
Szóval asztalhoz ültünk, ültettek minket, mikor megszülettünk. Senkit nem érdekelt, hogy tudunk-e játszani, a lapokat már leosztották nekünk. Az Osztó az Élet, csini kis csokornyakkendővel vigyorog az asztal túloldaláról. Vigyorogva várja mit játszunk meg, és mit hagyunk neki meg. A szabályokat Ő találta ki, Nem kérdezett meg, csak odaültett Minket. Játssz, hogy hogy tudsz…Senkit nem… Tovább »

Foto:www.zug.hu Mindenki képes erre a dologra, kérdés, hogy megteszi, vagy CSAK elvárja. Ebből is van kismillió fajta, hála Istennek, mert ugye van haveri hátbalappogatás, különleges karolgatás,baráti, szenvedélyes, állati, veszélyes, vígasztaló, búcsúzó testvéri… Természetesen a prímet az anyai viszi el. Ölelés… akár a könnycsepp,vagy épp egy mosoly ez is arról árulkodik, hogy kimutatjuk azt mi emberré, igaz…