Hafigyelszhallod

Szóval asztalhoz ültünk, ültettek minket, mikor megszülettünk. Senkit nem érdekelt, hogy tudunk-e játszani, a lapokat már leosztották nekünk.  Az Osztó az Élet, csini kis csokornyakkendővel vigyorog az asztal túloldaláról. Vigyorogva várja mit játszunk meg, és mit hagyunk neki meg. A szabályokat Ő találta ki, Nem kérdezett meg, csak odaültett Minket. Játssz, hogy hogy tudsz…Senkit nem… Tovább »

Egy ember megismerése olyan mint egy új könyv a kezedben. Fel kellett tűnnie a borítójának, a címének és a formájának. Néha előfordul, hogy előbb ismersz egy könyv belsejében lévőt, mint láttad volna, de néha neki kell állni lapozni. Olvasni egy élő emberi könyvet. Csak Rád van bízva, hogy milyen könyv érdekel, mit és Kit akarsz… Tovább »

Gyerekkoromban különös vonzalmat éreztem a térképek iránt. Valami különleges varázslatot éreztem, ha bűvölhettem őket, függetlenül, hogy történelmi, vagy földrajzi volt, lekötött órákig. Kalandozni kezdett képzeletem, és bejártam a hegyeket és völgyeket, hajóztam, és harcoltam. Mindezt egyetlen térkép segítségével. Ma is kezembe került egy atlasz, és egy furcsa ötletem támadt. Vajon milyen térkép mutatja meg az… Tovább »

Tedd meg…Tedd meg egyszer legalább az életedben. Kell, hidd el nekem. Kapni fogsz, kapni, nem is keveset. Érzést fogsz kapni, lendületet és vágyat arra, hogy mégegyszer és még egy kicsit. Cipők és papucsok, tutyik, szandálok és csizmák rejtik el lábunk. Pedig ahogy arcunk vágyik a szél érintésére, úgy talpunk is vágyik új élményekre. Élmény, mi… Tovább »

Csak nézőpont kérdése minden. Minden pillanat igazából Tőled függ, hogy hogy éled meg. Látnod kell a teljes képet, hogy igazán megéld. Minden eddig pillanat felkészített erre, hogy lásd a jelened. Hisz egy pillanat nem más, mint a világ legkisebb határa, mi a múlt és a jelen között feszül. Ezen a határvidéken élsz, mióta megszülettél. Születésed… Tovább »