Kullancsvadászat

Fotó: www.parkerdo.hu

Vannak néha terhes dolgok, és 
terhes emberek, de ugye teher
alatt nő a pálma, ma keresett
fel a Gyűjtögető Pál ma. 
Nevezzem őket pálmatolvajnak?
Vagy épp pofátlan kunyerálók-
nak?Megtalálnak minket, sőt 
üldöznek,megállítanak a legle-
hetetlenebb helyzetekben.
Ők a gyűjtögetők….
De KIK is Ők??? Kullancsok!

Eddig csak azt hittem nyolcfutóműs kullancsok léteznek, de ez nem igaz, vannak
kétlábúak, akik kézzel-lábbal követelnek, kunyerálnak, kioktatnak…Minket!
Vannak akik kultúrált módszerekkel kérnek, és nem követelőznek, de nem
róluk írok én most.
Jön, csenget, és beszól, hogy miért nem adok….Vegyek hülye képeslapot, ami
5000 forint, de ad engedményt…álljak össze a szomszéddal.Aha, hát persze!
Szakadt öltözékben és okostojás módjára löki a szöveget, hogy a másik szomszédom
adott. Mikor közlöm vele, hogy ott nincsenek is otthon akkor sem lép le…
Tájékoztat, hogy a másik szomszédom…akkor most kivel álljak is össze?
Mááásik alkalommal az utcán szólít meg, hogy mi lenne, ha virágot vennék,
egy szál szegfűt…ezerért? Tavasz van, így erre csak annyit mondtam, hogy
“Egy szál harangvirág…ennyi csak mit adhatok…”, meg persze azt, hogy nem kerül
sokba egy kicsit??? mert DE!
Ezt lassan az őskorból ismert halászó-vadászó életmódként lehet felfogni,
a különbség annyi, hogy engem vadászna le, és én zsebemből halászna, és azt
hiszem saját magának.
A tunning főleg akkor nitróskodik elő, mikor igazolványt merek kérni, én botor
állat, hogy képzelem hogy azt ő megmutathatja? Ki vagyok én, rendőr, hogy
igazoltatni merem? Nem babám, csak egy nem tollashátú, kit épp palimadárnak
akarsz nézni. Én értem, hogy kikelet van, meg minden és nem fázik a segged már,
és elfogyott az apanázs mit tavaly gyűjtögettél. 
A másik buli ugye a számlabiznices, és most mikor a Navapeh gyűjt vallomásokat
előtérbe kerülnek és bőszen reklámozzák magukat…az adományokból?
Tudom van rá törvényileg előírt keret, meg hutyutyú, de valóban arra költik a
Tőlünk kapott lóvét? Ebben az országban ez is kérdőjeles, mert ez az ország a
“kiskapuk” országa is.
Nos…ha én megtehetem, hogy adok, akkor azoknak adok akiknek akarok, valós
személyeknek, de sosem kocsmára, hanem kenyérre.Erre igaz sztorim van:
Egy teckó előtt egy fiatal anya kért segítséget, gyógyszerre és ennivalóra, karján
egy kisgyerekkel. Mondom rendben, gyere velem és megvesszük a gyógyszert, itt
van patika, és bevásárolunk. Ó…nem, mert nincs nála a vény…hozd és én megvárlak.
Nem, mert messze lakik. Jó… akkor vásároljunk! Á… nem, mert a tecko drága, majd
Ő tudja hol, mit venne meg…Bepörögtem! ha valaki sz..ban van, és valaki akar
segíteni…NEM mindegy neki, hogy EZ nekem mennyibe kerül? 
Lehet, és kell is segíteni, de ezt is ésszel, mert simán hülyének néznek…Minket.

Én egyébként vonzom a hülyéket…is. Lehet, hogy mégsem, egyszerű indokként
annyit kéne beismernem, hogy ők vannak többen? 

Elgondolkoztam…a bolondok is hallják a suttogást?