1.0Hafigyelszhallodhttps://hafigyelszhallod.cafeblog.huSuttogó Gabrielhttps://hafigyelszhallod.cafeblog.hu/author/suttogo_gabriel/<table style="float: right;margin-left: 1em;text-align: right" cellspacing="0" cellpadding="0"> <tbody> <tr> <td style="text-align: center"><a href="https://hafigyelszhallod.cafeblog.hu/files/2014/05/10330813_10200930933634106_1082528285_o.jpg"><img class="alignright size-medium wp-image-159" src="https://hafigyelszhallod.cafeblog.hu/files/2014/05/10330813_10200930933634106_1082528285_o-300x181.jpg" alt="10330813_10200930933634106_1082528285_o" width="300" height="181" /></a></td> </tr> <tr> <td style="text-align: center"></td> </tr> </tbody> </table> <span style="color: blue"><i><b>Az ember nagyon sokat tud </b></i></span><span style="color: blue"><i><b>agyalni, azon meg főleg, hogy </b></i></span><span style="color: blue"><i><b>mi lett volna ha...Variációk fut</b></i></span><span style="color: blue"><i><b>nak végig hatalmas keszekusza</b></i></span><span style="color: blue"><i><b>ságban, de úgy, hogy egy sakk </b></i></span> <span style="color: blue"><i><b>nagymester is megirigyelné </b></i></span><span style="color: blue"><i><b>őket. Néha teljesen érthető, né</b></i></span><span style="color: blue"><i><b>ha pedig teljesen érthetetlen </b></i></span><span style="color: blue"><i><b>módon vizslatjuk saját dönté</b></i></span><span style="color: blue"><i><b>seinket. Ezt persze nem csak a</b></i></span> <span style="color: blue"><i><b>múltra vonatkoztatva tesszük, </b></i></span><span style="color: blue"><i><b>a jelenben minden pillanatban </b></i></span><span style="color: blue"><i><b>döntünk. Döntünk a jelenben, </b></i></span><span style="color: blue"><i><b>és befolyásoljuk a jövőnk, ez </b></i></span><span style="color: blue"><i><b>pedig egy tuti meccs tuti tippek nélkül. Én is egy-két napja vacilálok valamin, és azt </b></i></span><span style="color: blue"><i><b>hiszem dűlőre jutottam magamban. Dönteni jó érzés, mert megszűnik a bizonytalan </b></i></span> <span style="color: blue"><i><b>érzés, aztán majd kiderül, hogy helyes volt-e...  </b></i></span> <i><b>Már nem szeretem a "mi lett volna ha" kifejezésturmixot, már nem, mert rájöttem, </b></i><i><b>hogy amit a múltban eldöntöttem és következményei nem fűlnek a fogamra azon </b></i><i><b>vajmi kevés esélyem van változtatni. Maximum időutazással, de az meg "Vissza a</b></i><i><b>jövőbe" reakciót indítana, tehát bolond az, ki az elmúlt döntésein kesereg.</b></i> <i><b>Ha az emberi hülyeség fájna, nagyon sok emberke rohangálna ordítva az utcákon.</b></i><i><b>Halkan megjegyzem, hogy most is van bőven ordító ember...</b></i> <i><b>Eszem villásfarú ágában sincs azon morfondírozni, hogy mit kellett volna másképp </b></i><i><b>tennem, vagy csinálnom, a tapasztalataim így lettek olyanok, mert megéltem a rossz </b></i><i><b>döntéseim következményeit, és jó döntéseim örömét is. </b></i><i><b>A mérleg nyelve sosem lesz egyensúlyban, és csak rizsa a kiegyensúlyozottság álsá</b></i><i><b>gos eszmélye e téren. A döntés maga könnyű, mikor meghoztad, előtte lehet, hogy </b></i><i><b>napokig elvarázsolt, vagy épp hetekig a sokfajta végkifejlet mozizása agyadban. </b></i> <i><b>Tuti...</b></i> <i><b>De mikor megszületett az irány mely felé veszed a további utad, az az érzés jó, vára</b></i><i><b>kozással, aggódással teli, és reménnyel teletűzdelt. </b></i><i><b>Döntöttél? Megvan? Betájoltad magad? Ügyes vagy, na most nem lehet az első </b></i><i><b>hibát elkövetni. Ez pedig az lenne, hogy ledermedsz, döntöttél, és mégsem moz</b></i><i><b>dulsz, a válaszott irányba meredsz, de szemed a visszapillantóba néz. Állsz, állsz </b></i><i><b>és vársz valamire, mi azt mutatja meg azonnal, hogy döntésed helyes volt.</b></i> <i><b>Ilyet nagyon ritkán fogsz látni, legtöbbször a döntésed helyessége csak a megvaló</b></i><i><b>sítás és a cselekvés nyomán fog látszani, de akkor sem egyetlen pillanat alatt.</b></i> <i><b>Nem, mert aprócska puzzledarabok hullanak a kezedbe, és minél kitartóbban </b></i><i><b>teszed dolgod, annál több hullik a kezedbe. Jól dönteni a pillanatban...ez senkinek </b></i><i><b>nem megy, mert ok okozat csak egymást tudja követni. </b></i><i><b>Persze itt nem a napi pillanatdöntéseket cincálom, mik arra irányulnak, hogy </b></i><i><b>milyen  ruhát ölts magadra, vagy, hogy megnézz valami műsort. Komolyabb, az </b></i> <i><b>életedre nagyobb befolyással bíró döntések vannak itt előtérben.</b></i> <i><b>Nagyon nem egyszerű kimondani, döntöttem és viselem a következményeit, pedig </b></i><i><b>csak ez az út létezik...</b></i> <i><b><span style="color: blue">A mi lett volna ha mondatok pedig feleslegesek, fantáziánk pedig nem erre való,</span></b></i> <i><b><span style="color: blue">hanem a kitűzött cél felé vezető úton láttassa velünk azt, amiért döntöttünk, és</span></b></i> <i><b><span style="color: blue">erre az útra léptünk... </span>  </b></i> <i><b> </b></i>richhttps://hafigyelszhallod.cafeblog.hu/files/2014/05/dontes2-150x150.jpg150150