Hafigyelszhallod

Szóval asztalhoz ültünk, ültettek minket, mikor megszülettünk. Senkit nem érdekelt, hogy tudunk-e játszani, a lapokat már leosztották nekünk.  Az Osztó az Élet, csini kis csokornyakkendővel vigyorog az asztal túloldaláról. Vigyorogva várja mit játszunk meg, és mit hagyunk neki meg. A szabályokat Ő találta ki, Nem kérdezett meg, csak odaültett Minket. Játssz, hogy hogy tudsz…Senkit nem… Tovább »

Hűűű, dejóóó… Hány helyen hallom mostanában ezt? Túl sok. Jön a hatalmas nagy lelkesedés, aztán pedig egy laza hátraarc. Aztán másnak megint Hűűű, dejóóó. Én meg hűű, de utálom. Valahol van valami képzés, szeminárium, vagy valami titkos iskola. Ebben most már biztos vagyok. Én, hogy más, azt nem tudom. Igazi tehetségek és művészek lepik el… Tovább »