Csak nézőpont kérdése minden. Minden pillanat igazából Tőled függ, hogy hogy éled meg. Látnod kell a teljes képet, hogy igazán megéld. Minden eddig pillanat felkészített erre, hogy lásd a jelened. Hisz egy pillanat nem más, mint a világ legkisebb határa, mi a múlt és a jelen között feszül. Ezen a határvidéken élsz, mióta megszülettél. Születésed előtt voltál jövő, holtod után leszel múlt, de most Te vagy a jelen pillanat, mi másban most megragad…
Ha ezt megérted, megérzed, és legbelül is elfogadod, a lényed válik pillanattá, pillanattá mások számára. Ekkor fogsz rájönn i ki vagy, és mi az a pillanat miért létezel. Minden létezésenek célja van, és minden szürke nap kell hozzá, hogy az a pillanat eljöjjön hozzád. Várnod kell szívvel és lélekkel, mást nem tehetsz…
Hinned a pillanatodban, ahogy a szívedben is, hisz ott őrzöd a számodra fontos dolgokat. A jövőd pillanatai Rád várnak, Rád és nem másra. Egy előzetesként várnak, és a pici képkockák mik a jelenedet jelentik nem mások, mint a filmed azon kockái, mik nélkül sosem látod meg a jövőd.
Hogy ki vagy és miért vagy azt majd egy pillanat mutatja meg. Ez olyan, mintha egy patak lennél születésedkor. Egy patak mi minden pillantával egy gátat építene magának. S ahogy az időd telik és szaporodnak a pillanataid a gátad is nő. Közben nő a vízed szintje, gyűlik és dagad. Majd jön egy pillanat, és a magad által épített gátad átszakad. Átszakadva enged szabad folyást Neked, hogy végre oda találj el, ahová születésed pillanatában vágytál már…
Ott fog rád várni…A Pillanat mi megragad, meg, téged, ott belül…Benned. Tudod mi fog lenni utána, érzed, látod és hallod, mégis a Pillanat rabja leszel…egy Pillanatra.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: