Lehetne még eszement stílusban lökni a rizsát…De. Mért eszünk ennyi csokit? Eufrozina? Endofrin meg a többiek? Boldogsághormon etcitere…Kismilló csoki vár a polcokon, és egyik is és másik is finom, de néha belegondolok, hogy vajon még mi van benne? Artúr kollega szerint mindegy milyen csoki csak csoki legyen… tényleg segít? Szerintem nem. Néha jó egyet elmajszolni, de mindennap tolni táblásítva?
Nem tudom, de a boldogságot nem így kéne megtalálni, hogy egyedül ülni a kanapén és tömni a csokita buksiba, közben romantikus filmen bőgni…. A csoki kell, a csoki jó, de ne egyedül egyed ifjú hölgyem, ha megosztod a csokid, nemcsak csokit fogsz kapni. Nem. Valódi boldogságot. Lehet “rinyálni”, lehet sápítozni, hogy milyen egyedül vagy. Erről nem csak a másik fél tehet, hanem Te is. Tunningolt elvárások, hófehér Jaguár és Macsópicsu kell? Kevés van, a többnejűség meg bűntetendő….
Egyél csokit, az mindent megold, meg persze, két percre. Nem megoldás, minden félmegoldás sosem lesz megoldás, hanem kudarc…
