Foto:www.hotdog.hu |
Az ember sohasen azt hiszi el amit kéne, és mindíg olyan dolgokba kapaszkodik amikbe felesleges. Megmagyaráz olyan dolgokat miket nem kéne, vagy
nem “úgy” kéne…Amiben nem is érdemes abban hisz, ilyen a véletlen. Annyiszor bukkan fel
életünkben, hogy nem lett senkinek sem gyanús egy kicsit?
Hogy hogy a pittypattyba van az, hogy mindíg véletlenül véletlenek történnek…Velünk?
Fenéket, nincsenek véletlenek, mert a véletlen a fogalma azoknak a történéseknek, mik mögött nem akarunk meglátni dolgokat…
Minden élet okkal született e Földön, és ennek roppant egyszerű oka van, mert egy nagyon hosszú lánc pici elemei vagyunk. Lehet nagyon okosnak lenni, lehet kinevetni a pillangóeffektus, pedig ki tudja? Lehet az igazság az orrunk előtt pihen, csak annyira okosnak képzeljük magunk a csini kis kütyüinkkel, hogy nem látunk,
pedig nézünk, hallunk, de nem értünk. Valójában butábbak vagyunk, mint gondolnánk, azt mondjuk, hogy véletlenül találkoztam ezzel, meg ezzel, máskor meg megismerkedtem azzal, meg azzal…
Ráfogjuk szerencsénket Fortunára, meg a nem létező véletlenre, ikszelünk és pipálunk, kaparunk és licitálunk.Minden ember ki kapcsolatba kerül veled valamilyen céllal érkezett eléd. Van aki azért, hogy téged tanítson, és persze van akit Te fogsz tanítani, lesz ki Neked okoz fájdalmat, és lesz olyan akinek Te fogsz fájdalmat okozni.
Ez attól függ mi a feledatotok egymással, lehet életreszóló tanítás, akár szenvedély,de lehet a leendő család esélye az ok. Hibáid vannak, ezeket a hibákat nem véletlenül kaptad, hanem azért, hogy kijavítsd őket, és ebbéli küzdelmed árán légy jobb ember.
Vannak akik megérzik, azt, hogy életükbe milyen vezérelv által kerültek emberek. Azonnal tudják, érzik gondolataikat, és mikor új ember kerül a látóterükbe, pontosan tudják, hogy valamit el kell mondani, valamit át kell adni…annak az ismeretlennek, van belül egy késztetés, mit senki nem tud legyűrni.
Csak az élhetetlenek, és hiteltelen hittelenek hisznek a véletlenben, a véletlen csak egy magyarázat, mi újjabb kérdést vet fel…
Egy rövid történet Rólam és a véletlenről…
Néhány éve télen utaztunk barátommal kocsival, és célunk elérését követően el kellett válnunk, hazafelé a buszközlekedést választottam. Gondom akad, mert lekéstem az utolsó buszt, a pénztárcám iratostul a kocsiban maradt, a telefonom lemerült….
Este nyolc óra és nagyon sok kilóméter gyaloglás várt rám, hideg volt és fáztam. egyszer egy benzinkút hoz értem, és annak fényében stoppolni kezdtem, mondanom sem kell senki nem vett fel ily késői órán. Felnéztem az égre és fohászkodtam…Az első autó megállt, pedig nem is jeleztem, a sofőr megkérdezte, hova megyek, ésmikor elmondtam, hogy jártam ingyen vállalva a plusz utat hazáig vitt.
A autós egy katolikus pap volt, s mikor megkérdeztem miért vett fel furcsa választ adott. Harminc éve vezet, de sosem vett fel stoppost, és nem tudja miért de most úgy érezte, hogy meg kell állnia…Ő saját magán is csodálkozott, és egész úton hazáig bszélgettünk…
Van ami kifürkészhetetlennek tűnik számunkra, de ezek felett kár legyinteni, a véletlen nem létezik, s ha mégis, annak is oka van…
Ha ez véletlen volt….akkor valaki magyarázza el nekem. Máig kísért a dolog,
és lehet hülyeségnek hangzik, de valóban megtörtént…
Nincsenek véletlenek, mindig, mindennek oka van!Hogy mi, azt lehet, hogy csak évek múltán tudjuk meg, de az is lehet, hogy sosem derül ki…