Édesanyák…

Foto:www.marmalade.hu

Minden ember életében van 
egy megismételhetetlen sze-
mély. Egy asszony, egy oly 
Nő, ki nem megismételhető.
Kik szívük alatt hordva, és 
arcunkat sem ismerve szeret-
nek már Minket, kik vállal-
ják a kilenc hónap édes gyöt-
relmét azért, hogy mi lehető-
séget kapjunk az életre. Az 
első Nők, kik szeretettel 
mondják ki nevünk és anélkül vonnak óvó
karjaik közé, hogy bármit tettünk volna érte. Azt a gyengéd szeretetet soha,
senkitől nem fogjuk megkapni mit Tőlük 
kapunk. ANYA csak egy volt, van és lesz… 

ÉDESANYÁK

Nézz most Édesanyád szép szemébe,
Tedd kezed két finom szép kezébe,
Emeld tekinteted orcája felé,
Virágaid helyezd lába elé.

Ha a világon nincs hely számodra,
Ő akkor is csókot lehell arcodra,
Örömödön, bánatodon osztozik,

Láttán beléd is szeretet költözik.

Szíve alatt éltél kilenc hónapig,
Örömmel szenvedett sok napig,
Kisbabaként óvott és etetett,
Mindent tett, mit anya tehetett.

Nevelt és Te szépen cseperedtél,
Ugye mit Neki megköszöntél,
Betegen Ő volt ki Téged ápolt,
Feledted netán, hogy ez volt?

Hidd gazdagságod, míg van Ő,
Mert lesz majd nap, mi ha eljő,
S előtted nő majd könnyek tava,
Mert hiányzik Édesanyád szava.

Most csak öleld át Őt és szeresd,
Gyengéd szavait sűrűn keresd,
Légyen az bármi, mi abba kerül,
Mitől arcára most mosoly derül.

Ünnepeld ma, ez lett feladatod,
Holnaptól ezt még folytathatod,
Tobzódj, és merülj el karjaiban,
Örülj, Neked is Édesanyád van.

Én ezúton köszöntök minden Édesanyát ki eddig élt, él és élni fog a földön, mert
Nekik köszönhetjük életünk. Azt, hogy létezésük ad nekünk erőt ahhoz, hogy a
mindennapi harcainkban megfáradva van kinek elmondanunk gondjaink.
Mert örömünkben és bánatunkban senki sem fog úgy osztozni, ahogy ezt csak
az Édesanyák tudják megtenni. Kiknek pedig már nincs, a lelkükben él tovább
édesanyjuk, és tudom, hogy e napon könnyet morzsolnak el szemükben…