Hafigyelszhallod

Locsolómicin…

Hóónap lecc a naptya nékije…
Mindenfajta tagú hím, ki magára
ad valamicskét vállára dob egy
batyut, útnak indul száraz virá-
gokat keresni, kezében vedőr, s
benne szódásszifon. Zsebében a
kölni, meg a telófon, a segélyhí-
vóra kalibrálva…
Állati nagy buli lesz! Nyulak,
tiktojások és részeg marhák le-
pik el az utcákat. Kitámasztják
maguka csengőbongón, ki kéz-
zel, ki fejjel, attól függően hogy
mennyi benne az illuminaciájis
együttívóható.

A nőszemélyek egyrésze pedig birkákat kölcsönöz e napra, hogy “barikádokat”
építsen. Mindhiába! Mert a kétlábú hímegyedek vad kasztja addig ordít, míg ki
nem akasztja…Miután a vérmes csalogatásra orcáját megmutatja, vizet kap Ő
magára, s bent a törölközőt szépen csarvarhatja.
Eztán adhat a felbőszült vigyorgó csürhének vizezett pálynikát, meg szűztojást
kedvére. Landol a tojás…..ki tudja hol áll meg, az öntöző majeszrtók meg majd 
légiesen néznek, hogy a főtt tojásnak leve lett, aranysárga színe van akárcsak a
méznek. Csengőt támasztanak ingyenélő népek, kik nem tojásra utaznak, és nem
is nagyon szépek, bukszák tartalma fontos most őnékik, csilingelő forintok lettek
a vágyaik, kérik, adj nékik…
Tojnak ők magasról az ünnepre, nem józanodnak, majd talán keddre…
Most a szeretteink lennének a lényeg, töltsük időnk velük, de tényleg.
Pusztuljon a sonka, a tojás és a torma, gömbölyödjön mindenhol, mindenféle forma.
Mosoly kandikáljon a szájak szegletében,
Vigyort magyar! a világ széltében-egésszében…. 

Én a piát nem kedvelem instállom,
csak sütikkel töltöm meg kincstárom.
Be szép látom “kollegináim” agyament hadát,
mikor részegen lefejelik a pirosnak hitt Ladát.
Itt a Kellemes Húsvét, megint itt van újra,
nem vadászok sem ma egyetlen Nyúlra.
Se nem a dúvadak nagy disznajára,
hanem csak a Nők apraja-nagyjára.
Tűzoltóautóval eztán én utcát járok,
locsolásomért én hímes tojást várok!
Nem iszok én semmilyen rafkós nesszel,
légy bár ellátva bármily nőies finesszel.
Van pár dolog, mit én bőszen megkívánok,
sütid is van? és miért nem adsz Te álnok?
Felteszem most a régi jó kérdést, én oktondi…
idáig hát potyára jöttem? szabad-e locsolni? 
Jöttem, locsoltam én, és jót is ettem,
akkor én most locsoló lovag lettem?

Mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kíván Suttogó!
Apropó…azéma mermérne? Meghónap ucsse fogmenni, de
ki tudi eztet látnyi előre… /ettől megőrül az írásügynököm :-)/
 

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!