Akik a fészbúkon is olvasnak, követnek, pontosan tudják mi gurult ki koponyám
rejtekéből…Egy ismerőssel történő csevegés közben tört Rám az ilhet, vagyis
hátsónbillentett a Múzsa, akarom mondani egy boszorkány….
Ezentúl minden vasárnap láthattok egy ilyet, ami nem más, mint a mai nehéz, de
kíváló gazdasági helyzethez igazodó “vállalkozási ötletek”-et hívok életre.
Ime a negyedik a sorban….
Ma választás volt kis hazánk berkein belül…mi végetért, és mindenki skubizza, hogy
mik lesznek az eredmények! Ezt a napot megelőző időszakban boldog boldogtalan
csesztetett minket, hogy ő a tutkó, meg a zsír.
Aktivisták rohantak meg úton-útfélen….DE MILYEN AKTIVISTÁK KÖNYÖRGÖM?
Ebbű gyűtt jött-ment gyülevész eszementségem….
Aktivista oktató….
Ki jelenleg is oktat, vagy oktatott ponytyosan tudi miről járattatom lepcses pofim…
A jelentkezők néha nem ütnek bizonyos mércéket, még a két centet sem néha.
Nos itt bőven lehett jelenkező, de oktató???
Egy történet, mi velem esett meg…
Épp erőteljes kalóriabevitelt eszközöltem hab testemen, mikor csengetni merészelt,
egy nemmondommeg milyen ektivitis. Félig rágott kajával a számban léptem ki a
teraszra meglesendő ki merészel a burkolásom közben zavarnyi…
Egy négyszemű kopterikusz pártikusz támasztja lezseren a kisajtómat, hirtelen azt
hittem, hogy rendel egy sört is. Szóval lazán, mint a rigalánc lökni kezdi a sódert
nekem… A hogyishívják párt ektivitise, és jöjjek már le a lépcsőn mert alá KELL
írnom valamit. Szorrí, mondom neki mert nem óhajtok vele lókupeceskedni, és
nem írok alá neki semmit, kivéve, ha nekem gyűjt segélyadományokat.
Okostojás besértődik, és hanyag eleganciával megtámaszt egy viszontkérdéssel.
Miért nem??? Indokoljam meg… Erre elönti a habos gejzír szám….
Kisbarátom…
Egy, talán köszönni kéne először, ha már becsengettél…
Kettő, talán be kéne mutatkozni, és felmutatni ki fia borja vagy…
Három, talán nem kéne a lezser csávó figurát bedobni….
Négy, talán majd én döntöm el, hogy alá akarok írni vagy sem…
Öt, talán a saját teraszomon állva eldöntöm, hogy mit indokolok meg….
Hat, talán elengednéd a mancsoddal az én kerítésem?
Na kérem…erről ennyit. Szerintem azt kellene leendő ektiviti oktatóként
ezekbe a buksikba beletuszkolni, hogy nem árt udvariasnak lenni. Meg kéne
hallgatni a hunpógárt is, és nem a bolt előtt várakozni rá, mint a keselyű a dögre.
Ha épp pelenkát cserél a kismama, ne dugjuk az orra alá a papírusztekercset,
dedikálás céljábúl…
A jó bornak mér köll cégér hunatyák? A lőrének meg minek….
Azt az aktivista trapp Pista alpinistáját, kinek oprendszere tuti vista….
Ez egy rendhagyó suttogás volt…
Hasonló itt olvasható tőlem: http://kaposvarmost.hu/blog/bejegyzesek/2014/04/06/harom-kivansag_10864.html
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: