Furcsa gondolatom támadt…Kicsit úgy tekintek dolgokra, minha valami bográcsos
főzőversenyen lennék! Bográcsvariorok szaladgálnak mindenféle merítőeszközökkel,
az élet főzőversenyén…
Egyik-másik üst körül nagy a tolongás, és öldöklő harc folyik szinte vérremenően,
van hol pedig csak egy-két manus téblábol szinte céltalanul.
Nem értem…miket is főznek manapság nekünk?
A pénz üstje:
Hatalmas kondér, körülötte fegyveres őrök, vad tekintetek és ökölbe szorult kezek,
taposó lábak ördögi kavalkádja izzik a katlan körül…
Senki…senki nincs tekintettel sem a sorra, sem a nemre, sem a korra. Korunkban
is tombol az aranyláz, akárcsak Alaszkában. A tolongás áldozatai a kondérban végzik,
és van aki lelkesen keveri, ki nem más, mint a Patás.
Kéjelegve hívogat minket… Gyertek, van bőven!!!
Az pedig senkit nem érdekel, hogy amit kimer végre magának, hány ember, vagy
épp állat vére áztatja…
A gyűlölet üstje:
Bár itt nagy tolongás nincs, mégis mindenki kap belőle, hisz a pénz üstje mellett
leledzik, és aki nem is kér mégis kap, mert a pénz iránti vágy miatt merít ebből is.
Szelíd tekintetek változnak izzóvörössé, és már nem számít, hogy ember vagy, csak
az, hogy nem olyan vagy, mint Ő. Mindegyé válik, hogy idegen, vagy épp családtag…
Az irigység üstje:
Mivel közvetlen közelségben áll az előzőkkel, így az ide betérők is kapnak, ha
kérnek ha nem…máris az fogja őket érdekelni, hogy a szomszédjuk miből vett autót,
miből vett házat, vagy épp feleséget.
Már nem is a munkát, hanem az elért dolgokat látja csak meg, az odáig tartó út
a feledés ködébe vész….
Körbenézve látok még hasonlóan népszerűvé vált bográcsokat, mik körül utat
tapostak már az elvakított emberek…
Amott…egy kis szegletben, kis üstöket látok, mik körül elvétve jár ember…
Pedig virágillat száll a levegőben, és nem a vér döglesztő szaga……
A tiszta szerelem üstje:
Kortalan párok járnak körülötte, és mikor merítenek mosoly jelenik meg arcukon.
A hittelenség hitté válik, és kézenfogva sétálnak tovább, vagy épp újra merítenek.
A boldogság üstje:
Itt viszont sokan állnak, vértől csatakosan, mert az pénz megszerzése után azt
hiszik, hogy a boldogság üstjéből immár meríthetnek…
Azt üst tele van…de mikor merítenek semmi nem marad nekik, mert ki a pénz,
a gyülölet, az irigység üstjéből merít méltatlan arra, hogy boldog legyen.
A szeretet üstje:
A legtávolabbi zug, hol fellelhető, mégis vannak akik megtalálják, s ki belőle
meríteni tud…azt a feltétlen szeretet tölti el, törődik embertársaival, és minden
élőlénnyel mi e sárplanétán megtalálható.
Számára nincs elérhetetlen, és csak mosolyog más tehetetlenségén, és segítő
kezét nyújtja mindenki felé…
Csak suttogva kérdem…Te melyikből merítenél?