“Mormonok közt”….

Eme történetem  néhány éves csak, de mondanivalója számomra örökéletű lett.
Kaposvár…sétáló utca…egy nyári délután…

Teendőim intéztem, a csekkek “sárga oltárán” helyeztem el áldozatot a postán, előtte
persze a “Bank evnyún” jártam és megfelő összeggel csappantottam meg számlám.
Egy barátom telefonált rám, hogy nemsoká odaér, és toljunk be valami “hideget”
ötlete meggyőzött. Nem vagyok “trinkenzi”, tehát fagylalt volt épp vágyaim netovábbja.
Várnom kellett, a hűsbe vonultam…
Szokásom figyelni az embereket. Arcok, életek vonulnak el előttem, mint egy jó
színdarab.
Megláttam két fiatal srácot…öltöny, nyakkendő…mifene? Vizsga nincs sehol…
ÓÓÓ…már látom felém tartanak, mi a búbánatnak, a meg nem evett fagyival kentem ki?
NEM.
Amerikából gyüttem. Egész jó “magyarsággal ” köszönnek, és beszélgetni kezdünk.
Mormonok. Kik azért jöttek e szép országba, hogy “minket” megismerjenek, és hitüket
elfogadtassák velünk. Hallgatom őket, majd nyugodtan biztosítom őket, hogy kösz, de
nem. Az egyik erre fennhangon közli velem, hogy milyen könnyen ítélek…nem is 
ismerem őket. Közben, ahogy ez elmondta, barátom szólt telefonon, hogy késik.
Hmmm… najó…kicsit felvilágosítom ezt a “tős-gyökeres” indiánt, kiről lerítt ír
származása.
“Te figyelj….” (Hofi után szabadon)
 Most én jövök…
kis barátom, te egy olyan ország földjét taposod, ahol a hited más számára tiszteletet
ébreszt, de nem fogadja el a csábítást más hit felé…ergo nem fogom elhagyni a
vallásom. Egy olyan ország földjét, ahol az elnyomók bulit rendeztek az elmúlt 1000
év alatt néhányszor.
Egy olyan ország földjét taposod, ahol legtöbbször vérrel kellett írni a szabadság zászlajára.

Itt tisztelegnék március 15-e előtt, rég élt honfitársaim előtt, kik életük adták a 
Mi jövönkért.

 Egy olyan ország földjét taposod, ahol a honfitársaink kétharmada elcsatolt honban
éli mindennapjait. Egy olyan ország földjét taposod, ahol feltalálók százai, tudósok
tucatjai mutatták meg a világnak a magyar elme páratlan voltát.
ERRE megkérdezte miért miket csináltak a magyarok???????
Basszus mondom a golyóstoll, mi kezedben van Bíró találta fel és Argentínában a golyóstoll
neve “Bíró”, az oldaladon lógó laptop számítógépes alapjait Neumann János csiholta
össze, ő is magyar! A hirosimai “nyertes” bombátok egyik kiagyalója nem “Ede Teller”,
hanem Teller Ede, magyar! Nem készül film, újjítás, felfedezés, hol legalább csak “egy”
magyar ne volna!
Több százezer teszi jobbá a világot! Tudást szereznek, és ÉN azt remélem hazajönnek,
a honvágyuk szavát követve, és itthon IS kamatoztatják megszerzett tudásuk. 
Miért van az, hogy mi a világról tanulunk az isolában? Te meg azt sem tudtad hol van E föld?
Én tudom országod iparát, földrajzát, te tudod-e hol van a Tenkes hegy? 
Vagy meddig voltak itt a törökök? A habsburgok? Az oroszok?
Ez a NÉP többet volt rabigában, mint az egész történelmetek! Én ismerem országod
nem dícsfényes korszakát is. A Rabszolgatartást, az Indiánok ügyét….
Mindenki a saját szemében turkáljon a gerendát keresve, ne a miénkben a szálkát!
Ne ítélj…,hogy ne ítéltess…
A két srác hüledezve hallgatta monológom, és még néhány magyar is megállt eszmecserénk
miatt. A két ifjú elszomorodva közölte velem, velünk, hogy igazunk van.
S mi jár annak akinek igaza van? A szája….

Ez most kicsit hangosabb suttogás volt…ugye?