Kicsit dühös vagyok….Rátok….
Nincs válogatás….Mindenkire….
Sokáig büszke voltam feladatomra, arra,hogy rátok vigyázzak….Köztetek élek, közetek rohangálok….
Mindent akartok, de miért? Tudtok vele valamit kezdeni? A Mindennel….
Nektek a Semmi jár….Mert szavaitok bő halmaza tettekkel nem jár……
Kiérdemeltétek…., évszázadok nehéz munkájával…
Köztetek járva mentem életetek, őrzöm gyermekeitek, védem lelketek….
Meddő a harcom értetek, szívetek saját magatok zárjátok börtönbe….
Akartok…Nektek ez kell, nem jó mi van, más,másé kell….Miért?
Hisz arra teremtettek, hogyne csak legyetek, jót és szépet tegyetek.
Tegyetek érte, hogyha nem is Minden, de Valaki lásson, Valami szép szívetekben lakni akarjon…
Csak akkor becsülitek életetek, mikor vége van, vagy a halál szele súg fületekbe…Számontartva bennetek?
Szeretnétek szeretni? Mikor akartok érte végre TENNI?
Lesitek más életét gondolatát, de bátorságotok nincs, véleményetek van? Midegyőtők Jó, így születtetek.
Ezt nekem elhihetitek, mert ott voltam minden lélek ragyogásánál, s látom fájó szürkülését is.
Nem látszanak szárnyaim, pedig vannak, belül a szívemben. Álmaitokban én szárnyalok Veletek….
Árnyékom az árulóm, figyeld, lásd árnyékomban kitárt szárnyam Téged ölel, Téged vigyáz.
Tegyetek végre Valamit, hogy énlétem értelme hasznos legyen.
Válaszokat keresve nem látjátok a kérdést, mi magában a felelet lehetne…
Aláírás: Egy szomorú angyal
Kíváncsi vagyok…ezt hányan halljátok meg…..